A Szatmárnémeti – Németi Református Egyházközség rövid története.
Németinek is volt a középkorban saját plébániatemploma, sőt a 14. századtól kezdve domonkos férfi és női kolostor volt a városban. A protestánsok minden bizonnyal itt is a plébániatemplomot vehették át a 16. század közepén. A török háborúk során, többször is pusztították ellenséges hadak a települést, ekkor a templom is megsérült, de csak 1703-ban pusztulhatott el végleg, amikor a szatmári labanc várőrség égette fel a várost. A 18. század folyamán az itteniek is patics templomot építettek, mellette fatorony állt. Új templom építésére csak a Türelmi rendelet kiadása után nyílt lehetőség. Az alapkövet 1793-ban tették le, a munkálatokat a szatmári Láncos templomhoz hasonlóan Preinlich Zsigmond kőművesmester irányította, az építkezés folyamán támadt kényszerszünetek ellenére 1802-ben már fel is tudták szentelni az épületet. A 19. század és 20. század folyamán többször megújították, legutóbb 1988 és 1992 között, amikor a padokat is kicserélték. A németi templom homlokzati megformálása, tömegarányai a Láncos temploméhoz hasonlók, bár sokszor egyszerűbb megoldásokat alkalmaztak. A hajófalak kialakítása is eltérő: a szatmári templommal ellentétben a hajófalakat nem belülről, hanem kívülről tagolják a széles pilaszterek között kialakított fülkék. A templom belül síkmennyezetes, apszissal záródik, ablakai szegmensívesek, közöttük pilaszterek teszik változatosabbá a falfelületet. A fehér-arany színezésű, későbarokk, rokokó elemeket is alkalmazó szószék, és a keleti karzat hullámos mellvédje Belényesi József asztalosmester tervei alapján készült a 18. század legvégén.
Hogy pontosan mikor alakult meg az első református gyülekezet a Németiben, erre nézve nincs konkrét adatunk. Az viszont tény, hogy Szatmár és környéke nagyon korán befogadta a reformáció tanait. Ennek konkrét bizonysága az a tény, hogy Szatmárnémeti közelében, Erdődön, 1545 – ben már protestáns zsinatot tartottak. 1554-1555 – ben újabb zsinatokat tartottak Óváriban, majd ismét Erdődön. Ezeken a zsinatokon dőlt el az, hogy a vidék a kálvini tanítást követi. Itt, Szatmárnémetiben az akkori templomban 1646-ban nemzeti zsinatot tartottak, melyen Geleji Katona István püspök elnökölt, és a zsinat munkáiban részt vett I. Rákóczi György fejedelem is. A templom előcsarnokában emléktábla őrzi ennek a fontos egyháztörténeti eseménynek az emlékét.
A templom orgonáját Krémer János orgonaépítő mester készítette 1814 – ben.
A toronyban három harang hívogatja a híveket a templomba. A nagyharang 1.200 kg súlyú, 1928 – ban Gyarakon öntötte Biszák József harangöntő mester. A középső harang 850 kg, a kisharang 500 kg súlyú, mindkettőt Kudzsiron öntötte Klein Oszkár 1925 – ben. A templomot körülvevő öntöttvas kerítés elemei 1880 – ban készültek Budapesten.
1836 – 1840 között épült fel a fiúiskola, 1847-1848 között pedig a leányiskola.
A lelkészi lakás 1831 – ben egy földrengés nyomán súlyosan megrongálódott. Helyreállításához a báró Wesselényi család nyújtott támogatást. Ezért látható az épület falán a Wesselényi család címere, mely túlélte az idők viharát.
Vasárnaponként két istentiszteletre várjuk a híveinket. Minden hétfőn délután Nőszövetségi bibliaórát tartunk, péntek délután ifjúsági foglalkozás van, szombat délelőtt pedig vallásórás korú gyermekeinkkel, illetve a konfirmándusokkal foglalkozunk.
Gyülekezetünkben rendszeresen tartunk ünnepélyeket fontos egyházi és nemzetünk kiemelkedő eseményeire emlékezve.